Slovensky
Magyar
English
A Szlovák Nemzeti Felkelés 80. évfordulójára
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 29-én tört ki a Szlovák Nemzeti Felkelés. Több történész szerint ez volt a második legnagyobb fegyveres ellenállás Európában a második világháború idején. A kedvezőtlen hadászati és politikai körülmények ellenére a felkelés hadserege és a partizánegységek két teljes hónapon keresztül ellenálltak a megszálló német csapatok nyomásának. Bár a felkelést katonai erővel letörték, a második világégést követően mégis nagy jelentősége volt Csehszlovákia 1937-es határainak visszaállításában, ill. az ország helyreállításában.
Edvard Beneš, a londoni cseh-szlovák emigráció vezetője 1943-ban kezdeményezte egy esetleges fegyveres ellenállás előkészületeit. 1943 decemberében a kommunisták és a polgári politikai pártok képviselői Pozsonyban elfogadták az ún. Karácsonyi Megállapodást, amely alapján később megalakult az illegális Szlovák Nemzeti Tanács és célként a Tiso-féle állam megdöntését tűzték ki célul. Edvard Beneš 1944. március 23-án Ján Golian alezredest nevezte ki a tervezett szlovákiai katonai hadműveletek parancsnokává. A felkelés fő mozgatórugója a szlovák hadsereg egységei voltak, amelyek átálltak a felkelők oldalára, a külföldi cseh-szlovák hadsereg egységei, valamint az ország több részén fegyveres ellenállást kifejtő partizáncsoportok.
A Szlovák Nemzeti Tanács tervezett fegyveres felkelése a Tiso-féle Szlovák állam ellen irányult. A számos szabotázsakció és fegyveres fellépés után a megtorlás nem váratott sokáig magára. Főleg a partizánok 1944. augusztus 27-i rózsahegyi és turószentmártoni, több katonai és civiláldozatot követelő katonai akciói után. A német birodalom szlovákiai követe, H. E. Ludin katonai beavatkozást kért Berlintől. Augusztus 28-án a szlovák kormány is egyetértését fejezte ki a katonai beavatkozással. Az ország területének német csapatok általi megszállását 1944. augusztus 29-én Čatloš tábornok honvédelmi miniszter jelentette be este a rádióban. 1944. augusztus 29-én 15 óra körül a Besztercebányán székelő felkelő seregek parancsnokság megkapta az első hírt a német csapatok bevonulásáról, és megkezdte a nyílt ellenállás megszervezését, ami ténylegesen elindította a fegyveres felkelést.
Az SzNF kitörésének híre kizárólag a mai Galántai járás északi, a Szlovák Államhoz, és közigazgatásilag a Nagyszombati járáshoz tartozó falvakba volt érzékelhető. Az 1938. november 2-i első bécsi döntés azt eredményezte, hogy az egykori Galántai járásból – a 49 községből – 42-t a Magyar Királysághoz csatoltak. A fennmaradó 7 település: Szentábrahám, Geszt, Pusztafödémes, Páld, Szered, Vágszerdahely és Vága az autonóm Szlovákia része lett. A Magyarország és Szlovákia közötti államhatár 1939. március 14-i végleges meghatározása értelmében Barakony és Gány Szlovákiához került, míg Vágát Magyarországhoz csatolták.
Szered nagyközség körjegyzőségi székhelyeként a régió egyik legfontosabb közlekedési és gazdasági központja volt. A Tiso-féle rezsim zsidóellenes intézkedései kapcsán a belügyminisztérium munka- és koncentrációs tábort hozott létre a Szeredben, amelyet 1941. szeptember 30-án nyitott meg. A településen 1939 és 1945 között a szlovák hadsereg egy lovas ezrede állomásozott.
A Szlovák Nemzeti Felkelés történései országos szinten viszonylag közismertek. Néhány kivételtől eltekintve a helyi eseményekről ismeretünk viszont kevésbé mondható kielégítőnek. A felkelés 80. évfordulója alkalmából egy korabeli dokumentumot teszünk nyilvánossá, azzal a céllal, hogy az 1944. augusztus 29-30-i szeredi eseményeket közelebb hozzuk az érdeklődők számára.
Az 1944. augusztus 30-án kelt szeredi helyzetjelentés szerzője a település körjegyzője Eugen HORNIAK. A jelentés a Nagyszombati Járási Hivatal számára készült.
A dokumentum a prágai Állambiztosági Szolgálatok Levéltárában (Archiv bezpečnostních složek) f. 215, i.sz. 215-41-2 jelzet alaltt van elhelyezve. A levéltári dokomentumot korabeli sajtóforrásokkal egészítettük ki.
1/ Az 1944. augusztus 30-án kelt szeredi helyzetjelentés szöveghű átirata
2/ Helyzetjelentés a szeredi eseményekről – 1944. augusztus 30. (1945. június 18-i átirat, forrás: Archiv bezpečnostních složek,
fond Různé bezpečnostní složky na Slovensku po roce 1945 (f. 215), sign. 215-41-2)
3/ Šaňo Mach belügyminiszter 1944. augusztus 26-i rádiós beszéde az ország aktuális helyzetéről és a statárium kihirdetéséről
(Gardista, VI. évf., 194. sz., 1944. augusztus 27.)
4/ „Statoční Seredania a vzbúrenci v Seredi“ c. újságcikk a szeredi eseményekről
(Slovák, XXVI. évf., 213. sz., 1944. szeptember 20.)
