
A neves magyar zeneszerző Lavotta János születésének 260. évfordulójára emlékezünk
Lavotta János
Pusztafödémes, 1764. július 5. – Tállya, 1820. augusztus 11.

Ki is volt Lavotta János, és miért emlékezünk meg róla? Lavotta János a 18. század kiemelkedő magyar zeneszerzője, hegedűművésze. 1764 július 5-én született Pusztafödémesen, tehát idén 260 éve, hogy meglátta a napvilágot Lavotta János és Szveteney Klára gyermekeként.
Édesapjától tanulva 10 éves korában már hegedült. Első igazi tanítója azonban Zavadi Bonaventura, Esterházy Miklós József herceg egykori udvari zenésze volt. Később Glantz, a Pozsonyban állomásozó gr. Károlyi-ezred katonai karmestere lett az oktatója, majd mikor az ezred elvonult, Cziczler hegedű-virtuóznál, Batthyány József esztergomi érsek karnagyánál folytatta tanulmányait. Édesanyja korán meghalt. 1784-ben apja Bécsbe küldte, hogy ott folytassa zenei tanulmányait.
Egy év alatt annyit fejlődött, hogy Bécs akkori legfényesebb köreinek közbámulat és tisztelet tárgya lett. 1786-ban elhagyta Bécset és Fürchtensteinben telepedett le. Rövid időn belül azonban a kisvárost elhagyta és a vidékén levő kolostorokat látogatta, majd Pestre utazott, ahol mint hegedűvirtuóz vált híressé.
A Pesten adott hangversenyei során nagy sikerrel több saját szerzeményét is bemutatta. Hírneve olyan gyorsan emelkedett, hogy Sándor Lipót nádor a művészt ebédre hívta magához, ami ritka kitüntetés volt azokban az időkben. 1788-ban édesanyjától rá maradt kis vagyonát eladta és újból vándorlásnak indult. Több főúri, nemesi családnál is megfordult.
1792–93-ban a pest-budai magyar színjátszó társaság zenei igazgatója volt. Ez alatt a két év alatt született meg híres hallgatója Lavotta első szerelme címmel. Ez után idejét nevesebb családoknál töltöte, hálából vendégszeretetükért cserébe tiszteletből egy-egy zenedarabot szerzett, így keletkeztek a Homoródi nóta, Muravölgyi emlék, Hevesi nóta, Mezei álom c. művei.
1797-től 1799-ig Miskolcon tartózkodott. 1802-1804-ben a kolozsvári színtársulatnál volt karnagy. Ettől kezdve 1816-ig sorra járta a nemesi kúriákat, vándoréletet élt. 1816-ban zongorát és hegedűt oktatott, majd Debrecenben zeneműboltot nyitott. 1817-től kezdve betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Újabb vándorévek után, 1820-ban Tállyán telepedett le, és ott is hunyt el 1820. augusztus 11-én.
Lavotta mint zeneszerző nem mindennapi tehetség volt. Gyakran vett témául népdalokat lakodalmas táncaiba és egyéb műveibe, melyeket mesterileg feldolgozott s variált nagy virtuózitással. Több népdal az ő mesteri keze által vált híressé, s ma az ő szerzeménye gyanánt szerepel.
A verbunkos egyik legkiválóbb képviselője volt. Művelt muzsikus, a nyugati zenekultúra hatása művein is fokozottan érződik. Az elsők között tett kísérletet a verbunkos stílus programatikus és ciklikus feldolgozására. Fő műve: Nobilium Hungariae Insurgentium Nota Insurrectionalis Hungarica (1797, 18 darabból álló ciklus).


1/ A Vasárnapi Ujságban 1858-ban megjelent első méltatás Lavotta János művészetéről
(Lavotta János 1764-1820. In: Vasárnapi Ujság, 1858, 35. sz.; https://www.arcanum.com)


2/ Zempléni Árpád írása Lavotta János halálának 85. évfordulóján
(Zempléni Árpád: Lavotta János (1764-1820). In: Vasárnapi Ujság, 1905, 35. sz.; https://www.arcanum.com)

3/ Jozef Grús Pusztafödémes község volt krónikásának írása a falu neves szülöttéről
(Jozef Grús: Skladateľ maďarskej fantázie prvej lásky – rodom zo Slovenska. In: Krásy Slovenska, 1964, 9. sz.)

4/ Kucsera Szilárd tollából megjelent írás Lavotta János halálának 150. évfordulója kapcsán
(Kucsera Szilárd: Nefelejcsként Lavotta János sírjára.In: A Hét, roč. 1970, č. 29;
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Ahet_1970_2/?query=lavotta&pg=58&layout=s)

5/ Lavotta János portréja (In: Osztrák - Magyar Monarchia képekben,
https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=32068)

https://www.youtube.com/watch?v=YvM4gtY0J3I